Hozzátok szólok most, a szcientifizmus, az Istentagadó és a sötét hatalmakat szolgáló tudományvallás felkent és kenetlen irányítói, szolgálói és bürokratái! Hozzátok, akik eladtátok a lelketeket! Hozzátok, akik nem azonosak a még marknyi megmaradt, becsületes igazi tudóssal!

Hozzátok, akik egy szép új világnak nevezett szörnyeteg falanszter felépítését támogatjátok és sürgetitek!

Nem kellenek az aljas, beteg világotok aljas, beteg tudósai, senki által nem választott, kizárólagosnak feltüntetett megmondóemberei!

Ők azok, akik elárulták a valódi, eredeti tudományt, pénzért, hatalomért, rögeszmékért, akiknek fogalmuk sincs a Tudásról, annál inkább  a tudálékosságról! Ők azok, aki át akarják venni pökhendi mániájukban Isten szolgáinak, valódi papjainak szerepét, sőt magának Istennek szerepét, ők azok akik fehér köpenyben  sürgölődnek, a világ megmentőinek és megváltóinak hiszik magukat, miközben a legsötétebb erők megszállottai, Ahrimán szajhái vagy éppen tudatos szolgái!

Egy valódi, igazabb világban a ti perverzióitok és aljas, romlott létrontásotok a máglyák kesernyés füstjében érne véget! Mert egy igazabb világban a bűnt még bűnnek értékelték, és felismerték a Gonosz valódi arcát! Azt az arcot melyhez képest a részegen családját lemészároló alkoholista arca egy elsőáldozó kisgyereké! Mert  a Gonosz garádicsán végtelen lefelé a lépcsőfokok száma és a legalja felé azok lépdelnek, akik már semmi önös érdekért, hanem magáért a Gonoszért, a Lét és a létezés beszennyezéséért, a világ megrontásáért önként áldozzák fel magukat! Az ördögök, és a sátán szentjei ők, azok, akiknek lelke helyén már nincs semmi, csak a fekete, hideg Nihil.

Ezekben az igazabb korokban azt, amikor valaki halott magzatok elrákosított szöveteiből kifőzött löttyöt állított elő, amivel emberek százmillióit tervezne beoltani, annak hívták ami: sötét boszorkányságnak!

Ezek vagytok ti, aljas, sötét boszorkányok! Akik az emberből egy kiborgot, génmódosított, istentől végképp elzárt, léleknélküli automata  zombiszörnyet akartok előállítani, megtagadva mindet, ami az embert emberré teszi és Isten felé emeli! Sötét boszorkányok, az ősi civilizációk  magasabb rátekintéséből nézve a Sötét Kor szánalmas, kinevetnivaló korcs mutánsai vagytok!

Ti persze ezeket a világokat, a múlt ködéből is tündöklő istenközpontú civilizációkat sötét, elmaradott, babonás, piszkos kulturálatlan kulturáknak tartjátok istentelen gőgötökben! Semmit nem tudtok róluk és ezt úgy adjátok elő megfellebezhetetlen mindentudás-mániátokban, mint valami szilárd igazságot! Fogalmatok sincs arról, hogy ezek a múlt ősködéből is fénylő tradicionális világok ha akarták volna, mindazt kifejleszthették volna, amit ti a modern világ áldásainak tartotok! Kifejleszthettek volna egy technicista világot, számtalan találmánnyal, számtalan kütyüvel, eszközzel, kényelmi berendezkedéssel, mindehhez megvolt minden tudásuk és képességük és mégsem tették! Mert végtelenül veszélyesnek, károsnak, és saját lényegükkel teljesen ellenkezőnek, tehát Gonosznak tartották!  A világ azóta odáig süllyedt és egyre inkább süllyed, hogy mindazok a tényezők és alkotóelemek, sugallatok és preferenciák, princípiumok és ideológiák, amik ezekben a fényteli korokban méregként lettek azonosítva és szemétre dobva, egyedül elismertté és egyeduralkodóvá váltak. Ti fejlődésnek hívjátok ezt, mi tradícióhű, még megmaradt maroknyi ember a romok között, alásüllyedésnek, a szabadesés zuhanásának! Igen!

A tudományotok nélkül sokkal előbbre tartanánk, alávaló gaztetteitek nélkül, melyet a szellem, a lélek, a test ellen folyamatosan és egyre hatványozottabban műveltek, a világunk igazabb, tisztább, és Istenközelibb volna! Lehet hogy nem lenne állítólagosan kényelmesebb az élet, de nem lenne elhízott, kemikáliáktól felpüffedt, már gyerekkorban elrákosodott test, elposványult lélek, és befeketült szellem, mert a ti mérgetek, a tudományvallás sátáni gennyes köpete nélkül az életünk keményebb de emberhez méltóbb lenne! Testünk egészségesebb, lelkünk edzettebb de együttérzőbb, szeretettel teli a teremtés csodái iránt, szellemünk az Isten felé nőne és nem megtörve egy hazug, virtuális, démoni világba süllyedne! És lehet hogy hamarább meghalnánk, földi életünk hamarabb véget érne, de halálunk nem a megmérgezett lélek, elhomályosult szellem, eltompult tudat szörnyű rettegésében következne be, mely mögött a sír örök sötétsége ásít, hanem a Fénybe való kilépés, a hazatalálás dicsősége ünnepévé válna!

Nem kell az aljas beteg világotok!

Nem kell a hazugságotok, nem kell a meghülyítő virtuális, „onlájn” tudatmérgezésetek!

Nem kell semmi, ami mesterséges, és hazug!

Nem kell a maszkabál, az ember lényegét, istenképmását eltakaró démoni jelmez!

Nem kellenek a lelküket a sátánnak eladó gyilkos orvosok, akiknél egy falusi javasasszony is ezerszer bölcsebb és tisztességesebb volt!

Nem kell a műfényben növő műfű, műzöldség, a gépek által felügyelt, embertelen és állathoz sem méltó körülmények között termelt, a szenvedés asztrális lenyomataival tele lévő műhús, a műtojás, nem kell a művirág, a műfa, a műmadár, a műmacska és a néma tavasz!

Nem kell semmi tőletek, ami elvág az Istentől, mindennek kezdetétől és végétől és egy ármányokkal teli, elkábító, béklyóba kötő szubsztanciába süllyeszt!

Nem kell semmi, ami elvág önmagamtól, eredetemtől, forrásomtól és egyben utamtól, a végtelenbe, a cél felé, ami a kezdet maga!

Nem kell az általatok kreált álproblémára kínált sötét szubsztancia, ami a szent Grál és a megváltó medicina universalis rémisztő paródiája!

Nem kell az általatok megmérgezett levegő, víz, talaj, a beboltozott égbolt, ahol a csillagok világát, a tejutat is eltakarja előttünk a városgépek hideg, romboló, lélektelen fényei, és a műholdak tízezrei!

Nem kellenek a különféle kiborgikus manipulációval meggyalázott testek, nem kell a mesterségesen meghosszabbított élet, mert a ti életetek a halál, és egy percet sem kívánunk ebben tölteni a szükségesnél!

Nem kell az automatizált, minden életszerűségétől megfosztott élet, nem kell a gyilkos bürokrácia, nem kell a robotizáció és az Ahrimán hideg, halott világába vezető digitalizáció! Nem kell a statisztika és a minden minőségtől megfosztott üres számok uralma, a mindent megmérni és számszerűsíteni akarás, amely megöli a lelket!  

Nem kell az elrabolt, ártatlanságától megfosztott, megszentségtelenített gyermekkor, nem kell a rabszolgaságban, automata városgépekben töltött kilátástalan felnőttkor, nem kell a haláltól rettegő, minden transzcendens távlattól megfosztott, cseppnyi életért sírva rimánkodó öregkor!

Nem kell az újbolsevizmusotok, nem kell az agyament, démoni influenciákkal terhelt szép új világotok!

Nem kell a mindent lehúzó, aljas, primitív kultúrának nevezett szeméttenger: filmjeitek, zenének nevezett ricsajotok, tartalom nélküli, alávaló irodalmatok és színházaitok!

Köszönöm szépen, nem kérek belőle, inkább megmaradok az eredetnél, és veletek együtt szemétbe dobom mindazt, amit rám akartok erőszakolni, mint „új normát”. 

Mostantól fogva titeket és mindazokat, akik a ti romlott és beteges világotokat szolgálja, ellenségemnek fogom tekinteni, és ha rám akarjátok erőszakolni a perverziótokat, úgy is fogok veletek bánni, mint személyes ellenségeimmel!

Az én világom nem a ti világotok. Ide ti be nem léphettek.

S hogy a sok nem kell után, mégis mi az, ami kell?

Ami kell? Legszebben talán Novalis fogalmazta meg, mi az, ami az emberhez méltó, isten és tradícióközeli világ:  

Ha majd nem az ábrák s a számok

kulcsára nyitnák a világot;

ha csókolva-dalolva többet

tudnak a lények, mint a bölcsek;

szabad élete lesz a világnak,

és visszaadják önmagának;

ha fény meg árny újra valódi

világossággá fog fonódni;

s versben, mesében írva látják

a lét örök históriáját: -

fölzeng egy titkos ige, és

az egész fonák lét semmibe vész.

Így legyen!